Bél Kő Kilátó
Az erdőben rátalálhatunk egy-két piktortéglaüregre is, melyekből a XX. század első feléig a szobafestők nyerték ki a festékek alapanyagául szolgáló fehéragyagot. Csillebércről átmehetünk Budakeszire, egészen pontosan Makkosmáriára is, ahol a hatalmas tölgyek ölelésében a makkosmáriai kegytemplom áll. A monda szerint ezen a helyen a ázad végén, a ázad elején egy kis kápolna állt. A török idők során a kápolnát lerombolták, de a helyiek a kápolna Szűz Mária képét megmentették, és egy közeli tölgyfára akasztották.
Környékbeli látnivalók | balatonederics.hu
Ez csak 10 hely a számos hazai kilátó közül, és az építkezés nem áll meg: a 2019-es tervek szerint épül egy 15 méter magas kilátó a Börzsönyben, a Királyrét fölött magasodó Várhegyen, a Pilisi Parkerdő pedig Gödöllőn a Margita csúcson, Gerecsében a Nagy-Getén, valamint Szentendrén a Bölcső-hegyen tervez kilátót építeni a következő két évben. És akkor nézzük a HelloVidék szubjektív toplistáját: Csóványosi kilátó A Börzsöny legmagasabb pontján, a 938 méteres Csóványos csúcsán áll a 2014-ben átadott, 22, 6 méter magas kilátó. A kilátóból látszik a Dunakanyar és a hegyei, de jó időben még a Magas-Tátra vonulatai is láthatók. Az építmény viszonylag hosszú túrákkal közelíthető meg, például Királyrétről. Dobogókő A Visegrádi-hegység 699 méter magasan elhelyezkedő kilátójáról mintegy 180 fokos panoráma nyílik északi irányba. Könnyű megközelíthetősége (autóval aszfaltúton elérhető) miatt télen-nyáron tömegek látogatják, a Dobogókőre kirándulóknak érdemes felkészülni akár arra is, hogy sorba kell állni a kilátásért.
Az itt kitermelt, fentebb említett jura korú agyagpalát a hegyen keresztülfúrt "Palavágaton" át szállították át a cementgyárhoz. A hajdani ejtőakna kb. 20 m magas maradványai a Bél-kövön haladó tanösvény egyik állomását képezi (ez egy másik cikkünk témája lesz). A Bél-kő térsége – hála a természetvédelemnek – ma már nem hangos a robbantások zajától. Mindenki tisztában van vele, hogy az emberiség számára kell a kő, kellenek a nyersanyagok, ehhez pedig bányászkodni kell. Ennek esett áldozatul a "jó földrajzi helyen" elhelyezkedő Bél-kő, amely így viszont bepillantást enged magába, hisz a bányászat hatására földtani feltárások tucatjai nyíltak meg. Ezeket fűzi fel a hegyen körbehaladó geológiai tanösvény, valamint a számtalan turistaút is. Ha erre járunk, ne feledjük el megnézni a bélháromkúti cisztercita apátság csodálatos műemléki épületegyüttesét sem, a hegy északnyugati "szoknyáján". A csatolt fotó a hegy északkeleti részén található 815 m-es magaslati pont kilátójából készült, ahonnan nem csak az ásványgyűjtők paradicsomának számító hatalmas bányaudvarra, hanem a környező tájra is mesés panorámában gyönyörködhetünk.
A triász kori mészkőben kialakult barlang hossza 57 méter. A barlangot sokáig állattartó hodálynak használták, akár ezer sertés is elfért benne. Innen kapta a hegy is a nevét: kőistálló vagyis Istállóskő. A barlang őskori tüzelőgödörben a régészeti feltárások során a bükki kultúra idejéből származó cserepeket és huszonhét fiatal ember megpörkölődött csontjaira találtak – mintegy a rituális kannibalizmusra utaló bizonyságként. A barlang rétegeiből a 36 000 illetve 30 000 évvel ezelőtt élt neandervölgyi és cro-magnoni ember leletei kerültek elő. Bél-kő A Bélkő-hegy a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett "kövek vonulatának" meghatározó indító tagja a Bükk-vidék központi részének nyugati felén. A hegy fehérlő szikláit a középső és késő triász korban képződött mészkő alkotja. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. Hazánkban egyedül itt található meg a fokozottan védett szirti pereszlény, emellett a Bélkő-hegy az egyik előfordulási helye az országosan csak két másik helyszínről ismert, fokozottan védett korai szegfűnek és a Kárpát-medence mindössze öt másik területén előforduló, preglaciális pannóniai reliktum-endemizmusnak számító magyarföldi husángnak.
Tengerszem Zemplénben is van
A többi értékes növényfajt is összeszámolva 3 fokozottan védett, 35 védett és 14 lokális értékű található meg a hegy lejtőin. 21 / 21 A hegy zoológiai értékeihez tartozik többek között a türkiz boglárka, több védett hüllőfaj, mint a lábatlan gyík, az erdei sikló vagy a rézsikló. A madarak közül a legjellegzetesebb faj a bajszos sármány, a feketeharkály, vagy a fokozottan védett, alkalmanként előforduló fehérhátú harkály. A Bél-kövön található földalatti üregek, bányavágatok ideális élőhelyei több denevérfajnak. védett terület, de nem fokozottan. (A történeti részek forrása a Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület információgazdag honlapja, és a Wikipédia, a történeti képeké pedig az Index Várak, várromok fóruma) A bejegyzés a Szép kilátás! túrabloggal együttműködésben készült. Forrás:
- Edward kenway tattoo designs
- Ureaplasma hogyan lehet elkapni. Ureaplasma hogyan lehet elkapni, mycoplasma ureaplasma - Fertőző betegségek
- M0 Balesetek Friss - Börtönbe kell vonulnia: nem találná ki melyik családtagja / Baleset történt a könyves kálmán körúton a kőbányai út felé a vajda péter utcánál, . - Arthur Wasice
- Deagostini legendás autók
- Lego fekete gyöngyei
- Thermál hotel szivek
- Dr loványi varga tibor st
- Hol lehet venni sárkánygyümölcsöt
- Bakancslista: 10 lenyűgöző hazai kilátó, amit nem szabad kihagyni - HelloVidék
- Bél kő kilátó budapest
Portálunk is beszámolt róla, hogy március elején lezárták a Bél-kői tanösvény tetején lévő kilátó, miután balesetveszélyessé vált. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság most arról tájékoztatott honlapján, hogy a kollégáik időközben kijavították a – feltehetőleg szándékosan megrongált – korlátot a kilátóponton, amely így újra biztonságosan látogatható. Mint írják, a 815 magasságban lévő kilátópontot azért érdemes felkeresni, mert máshonnan nem nyílik lehetőség az egykori bányaudvarra rálátni. Déli irányban pedig a Bükk-hegység nyugati hegyeire, valamint a Tárkányi-medencére és a mögötte húzódó Vár-hegy – Bikk-bérc – Nagy-Eged vonulatára láthatunk rá. Így nézett ki a megrongált kilátópont: (Képek forrása: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)
A Bükk-vidék legmagasabban fekvő tornyából valóban lenyűgöző 360 fokos körpanoráma tárul elénk. A Petőfi-kilátó legfelső szintjéről tiszta időben az Észak-magyarországi-középhegység minden tagját és a Felvidék számos magashegységét is láthatjuk. A természeti és tájképi értékekben bővelkedő Bükk-fennsík északi, az Északi-Bükk kistájjal határos peremén, a közigazgatásilag Nagyvisnyó községhez tartozó Bánkút szomszédságában magasodik a tekintélyt parancsoló n evű Bálvány, amelynek csúcsa 956 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A Bánkúti turistaház közeléből a zöld kereszt, illetve a kék háromszög jelzésen negyedórás sétával megközelíthető hegytetőn egy esztétikusnak még nagy jóindulattal sem nevezhető adótorony mellett várja a szédületes hegyvidéki látványokra szomjas látogatóit a Petőfi-kilátó, a Bükk-vidék legmagasabban fekvő panorámatornya, amelynek eredetijét diósgyőri turisták építették 1948-ban, az 1848–49-es szabadságharc és nagy költője előtt tisztelegve. Az idők során többször is le kellett zárni a rozsdásodás miatt életveszélyessé vált objektumot, 2016 óta azonban végre újból látogatható, fémszerkezete masszív és biztonságos.
